Vagy valami hasonló. Én. Leültem földrajzot tanulni. Komolyan mondom, abban a könyvben kegyetlen nagy hülyeségeket képesek összehordani, a tetejébe még a drága tanárnőnk is ostoba. Én csak egyszerűen gyűlölöm a földrajzot. Meg a fizikát is. Milyen furcsa, mindkét tárgy neve f betűvel kezdődik... f, mint fúj, fos, fájdalmas, felképelném azt , aki kitalálta, hogy kötelező legyen. Hihetetlenül várom, hogy örökre megszabaduljak utált tantárgyaimtól és végre csak a lényegre összpontosíthassak. Ezzel az egésszel csupán az a probléma, hogy az orvosihoz vagy mentőtisztihez is kell a fizika, ha nem is annyira, mint a biosz és a kémia. Éljen. Tehát kb. soha nem szabadulok meg tőle. Félreértés ne essék, egyébként én tisztelem a fizikát (a földrajz is lehet szép, meg minden, meg mi lenne velünk térképek nélkül, csak ki a retket izgat, hogy a kőzetlemezek milyen mozgást végeznek vagy hogy mi alapján használjuk a Mercalli-skálát?! megmaradhatna érdeklődés szintjén, mert engem cseppet sem izgat). Fizika nélkül most bizony nem tartanánk itt, nem lenne semmink, amiket megszoktunk a hétköznapjainkban, vagy amik jobbá teszik az életkörülményeinket, gondolok itt a légkondira, szórakozást biztosító eszközökre (számítógép, stb), mosógépre, meg nem is csak a műszerekre, csak annyira szar vagyok fizikából, hogy semmi egyebet nem tudok példának felhozni. Ez van, és nem értem, miért kell erőltetni. Azért vannak a fizikazsenik, hogy majd belőlük legyenek a villamosmérnökök. Majd ők megoldják a problémákat. Ha villanyt kell szerelni, hívok szerelőt. Én meg életeket mentek (ha minden igaz). Most minek fogyasszam el az energiám olyan dolgok megtanulására, amihez az életben soha semmi közöm nem lesz, és nem is értem? Pontosan amiatt vagyok szar a többi tantárgyból, amikből jobban is tudnék teljesíteni, mert a fizika (és társai) elveszik minden időm, mikor tanulni kéne mást is. Waaa.
Ennek ellenére holnap szépen nekifekszem a fizikának is, hadd lásson a világ csodát. A földrajzot is megtanulom. Csak hogy aztán többé le se szarjam. Nem baj, már megszoktam. ^^

Helló, 2015! És igen, ismét új évet írunk. Remélem, mindenkinek sok jót tartogat. ^^ A tegnapom (illetve a "mám") pontosan úgy alakult, ahogy azt terveztem, csak popcorn nélkül - ahhoz már rettenetesen lusta voltam. 
Hajajj, emberek, vége a sziesztának, legalábbis nálam  abszolút. Sajnos a tanáraim gondoskodtak róla, hogy a holnapot a hétvégével egybevéve áttanuljam, és akkor még nem is szabad panaszkodnom, hisz a felettem járók mondták, hogy faktra járnak és 10x annyit tanulnak. Egy lány, akivel egy városban élek (ezért egy busszal jövünk), szokott mesélni rendesen.. :D Csak hogy ne éljek álomvilágban - ez az év még könnyű. (Nem az.) Ő mondta, amikor szünetre mentünk haza, hogy ha aznap délután nem is kezd el tanulni, következő nap biztosan, mert valami 250 oldalt el kell olvasnia és meg kell tanulnia angol (!!!) bioszból. Na jóó. ^^' Nekem csak angolra, németre kell nagyon tanulnom (nem írunk :D), föcire, fizikára nagyon-nagyon tanulnom kell (tz), matekra pedig nagyon-nagyon-nagyon, mert hiába állok 3-ra, semmit sem értek az ég világon. Remélem, az érettségin meg lesz a 2-es, hát ez van, na. Kíváncsi vagyok egyébként a félévimre, mert még annyit változhatnak a jegyeim (rossz irányba inkább, sajnos). Meg akarom kapni végre, hogy átlássam, mibe kell sokkal több energiát belefektetnem. Rontanom nem szabad egyáltalán, már ha tényleg megkapom az ösztöndíjat, de úgy egyébként sem szeretnék, mert mindig jó tanulónak számítottam, és azért mentem oda tanulni, ahova, mert vannak céljaim. Na. 
Ma muszáj lesz beszélnem anyával, ha törik, ha szakad. S akkor talán megint egyenesben leszek. Jó lenne! 

Hát igen. Az van idén is, én mégsem nagyon tartom meg, mert az összes barátom kb. kolis, az itteni barátaim pedig fogalmam sincs, mit csinálnak ma este, nem nagyon beszéltünk. Kezdem úgy érezni, már nem is vagyunk olyan fontosak egymás számára. Én igyekszem törődni velük is - tény, hogy idén sokkal kevesebbet foglalkoztam másokkal, mint magammal -, de meguntam, hogy mindig én írjak rá az emberekre facebookon. Ráadásul ha beszélünk is, az is természetesen csak a facebookon történhet, mert csak.  Nagyritkán összefutunk, akkor tök jó, sokat beszélünk, de hát már semmi sem lesz még csak hasonló sem, mint anno. Szóval igen, most várom, hogy végre Rám írjanak, ha van egy kis idejük és kíváncsiak, megteszik, ha nem.. akkor most mit várjak? Ez van. Hupsz. Kicsit elkanyarodtam a szilvesztertől.
A terveim a következők: maratoni Sailor Moon nézés a húgommal, popcornnal és pezsgővel, mert miért ne? Mostanában mindketten belebuzultunk, talán még jobban, mint régen, egyszerűen imádom, megunhatatlan. Olyan, mint a Harry Potter. Azt sem tudnám soha megunni. Gondolkodtam is pár napja, hogy újra elolvasom a köteteket. 
Amúgy feltett szándékom megszerezni a Sailor Moon mangákat. Jó lenne, ha lenne angol vagy német nyelven, mert azokat nagyjából megértem. Most a japánnal nem tudnék mit kezdeni, magyarul meg biztos nem adták ki. Az is kész csoda, hogy az első négy évad le lett szinkronizálva (mellesleg borzasztóan, de ez már részletkérdés). Szóval ha valaki tud valamit a mangák felől, nyugodtan jelezze felém. ^^
Hogy meddig maradok fent? Szerintem 4-5-ig simán, magamat ismerve.. a szünetben kb. úgyis minden nap hajnalban feküdtem le, kivéve egy-két alkalmat. Aztán most húgom is fent lesz velem, úgyhogy szépen kihasználjuk az időt. :D Ma nem is hiszem, hogy képes lennék tombolni valami vad helyen vagy egy házibuliban, ahhoz nincs engergiám, és igazából kedvem sem. :D Na, de mindenkinek kellemes szilveszterezést, akárhogy is tölti, és vigyázzatok magatokra! :P BÚÉK.

Nem bírom most blog nélkül, szóval ismét itt volnék, kinek örömére, kinek bánatára. ^^ Ha már szilveszter lenne, adjuk meg a kellő tiszteletet az utolsó napnak - az évértékelésem már olvashattátok.. jöjjenek az elmaradhatatlan újévi fogadalmak! 
Az elmúlt év félig-meddig volt csak sikeres számomra, de amit nagyon-nagyon akartam, elértem, a kellő energia ráfordításával. Ebből kifolyólag úgy gondolom, itt az ideje meghúzni a határokat a tanulás és a szórakozás terén - nagyon fontos, hogy felhozzam az átlagom (ösztöndíj miatt is), ugyanakkor egészséges szinten szeretném űzni, kell a kikapcsolódás is. Csak nem ilyen mértékben, mert amit idén leműveltem, nos... megnézhetem a félévim, gyatrább nem is lehetne.
Mi számít nálam szórakozásnak? Ja, igen. Jövőre szórakozni is szeretnék, mert idén kb. nem is éltem, csak az időt loptam, amit máskor szórakozásra fordítok és egyéb hasznos dolgokra... nyáron még nagyjából egyensúlyban voltak a dolgok, dolgoztam, tanultam svédül is, lógtam a barátokkal, besegítettem itthon, nyaraltam, voltam a családommal, éltem... szeptember óta kb. annyiból állnak a napjaim, hogy felkelek, zene be, világ ki, illetve eszek és suliban vagyok. Ja, és alszom. Töménytelen mennyiségben (oké, hogy beteg vagyok, de tegnap pl. 8-kor lefeküdtem és 1-kor keltem fel....). Ennek sajnos megvan az oka, de tudom, min kell változtatnom szerencsére :)
Lényeg a lényeg, sokkal sikeresebb szeretnék lenni jövőre, és nemcsak a tanulásban - szeretnék új dolgokba belefogni végre. Lehet, hogy hamarosan meglesz az első (gyakorló)gitárom, szóval mélyebben beleáshatom magam ebbe a témába.. s őszintén baromira várom már! Mert hiába áll a szobámban egy zongora (imádom azt is), mégis a gitárhoz húz a szívem. ^^ Ez van, ha az ember rockot és metált hallgat. Erre vágyik. Legalábbis én.
Ha kiderül egyszer, mi a bajom, szeretnék elkezdeni sportolni is - érdekes, hogy idén kezd el érdekelni a dolog, mikor minden bajom van. ^^" Azon is gondolkodtam, ha előbb kezdek el sportolni, nem lesz ez. Most már mindegy, ez vagyok én, most is csak hoztam a formám. De változtatni fogok rajta! :)
Szeretnék jövőre mindenhez százszor pozitívabban hozzáállni, mert ez a pesszimizmus elég rendesen megmérgezte a napjaim, nem is tudom, mikor nevettem önfeledten utoljára... 
Éppen ezért megpróbálok nem arra gondolni, hogy soha nem jövök össze Vele - inkább megpróbálom még jobban megismerni, többet lógni vele, nemcsak ülni és várni a sült galambot, közben meg siránkozni, hogy nem vesz észre, semmi jelét nem adja annak, hogy akar-e valamit, vagy sem. Igen, ez idáig így ment, de most teszek is a kapcsolatunkért (hajaj), és csak pozitívan állok Hozzá - talán még lehet is belőle valami. Őszintén remélem, hogy lesz, de ha mégsem.. tuti okkal nem. :) (ezt az egészet nehezebb lesz megvalósítani, mint mondani, azt hiszem, de ez van)
Jahm.. és természetesen a barátaimról sem szeretnék megfeledkezni. Mert Ők mindig mellettem voltak egész évben, a legnehezebb napjaimon is Ők segítettek át, most én jövök! :)
Röviden és tömören jövőre sokkal-sokkal pozitívabb és ambíciózusabb szeretnék lenni, és ez meg is fog valósulni, mert még egy ilyen év, és kipurcanok, azt pedig nem szeretném. ^^
Nektek mik az újévi fogadalmaitok?